| SZŰZ MÁRIA ÜZENETE |
1. Az Anya szeretete
Itt vagyunk újra, drága lélek, telve örömmel és boldogsággal, hogy együtt lehetünk. Egy szív, egy lélek vagyunk valamennyien.
Egy vagyok veletek mindenféle értelemben. Nem állok felettetek és nem vagyok a tanítótok. Tartsatok inkább barátnak, igazi jó barátnak, akivel szívetek minden titkát megoszthatjátok. Ne a formát tekintsétek, hanem a lényeget. A lényegünk pontosan ugyanaz. Szeretet vagytok ti is és én is. Sokkal több közös dolog van bennünk, mint gondolnátok. Egy vagyok közületek, aki a saját egyedi módján fejezi ki önmagát, éppen úgy, ahogy ti is teszitek.
Szívem teljes szeretetét árasztom rátok és képtelen vagyok arra, hogy bármikor is elforduljak tőletek. Önmagamat adom, de nem várok el semmit cserébe. Örülök, ha te is önmagadat adod, de semmit nem erőltetek, hiszen tökéletesen szabadon szeretlek téged. Nem várom el tőled, hogy ugyanazt az utat kövesd, mint én. Nem várok el tőled semmit, még a szeretetedet sem. Olyannak szeretlek, amilyen éppen most vagy. Nem várom el, hogy megváltozz, vagy hogy bármit is megtégy a kedvemért. Szeretlek, feltételek nélkül. Örökkön örökké. Ha hátat fordítasz nekem és úgy gondolod, hogy nem jó úton vezetlek téged, azt is megteheted. Az irántad érzett szeretetem ettől nem változik meg. Nincs olyan körülmény égen és földön, amitől megszűnne a szeretetem irántad. Örökkön örökké, kiolthatatlan szeretettel szeretlek ‒ Isten szívével. Ez az Anya szeretete, az Isteni Szeretet.
2. Az idők jele
A szeretet vágyát, ami mindenkinek a szívében él, egyre kevésbé tudja már elnyomni a világ nyüzsgése. Az idők jele pontosan ebben mutatkozik meg, ami alatt nem az értendő, hogy annyira rossz irányt vett már a világ, hogy megérett a pusztulásra. Nem. A félelem útján jár a világ és készen áll arra, hogy áttérjen a szeretet útjára. Egyre több és több ember ébred tudatára a szívében élő vágynak. Ez az óriási, kiolthatatlan, egyre nagyobb erővel feltörő vágy mutatja, hogy megérett és készen áll az emberiség arra, hogy egy új világot építsen fel, ami nem a félelemre, hanem a szeretetre épül.
Örüljetek, ha észreveszitek az új idők jeleit. Érezzétek át azt a csodálatos, mindennél erősebb vágyat, ami kollektív szinten is felébredt az emberiségben. Ez a vágy olyan, mint egy kiterjedt, az egész Földet átölelő háló; egy puha meleg ölelés, mint egy anyaméh, ami lehetőséget és teret ad az új megfoganásához, az új megszületéséhez. Érezzétek mennyire vágytok arra, hogy szeressetek és szeretve legyetek. Ha megszabadítjátok az érzelmi ragacsoktól, a múltbeli csalódásoktól, fájdalmaktól és elvárásoktól, akkor ez a mindent elsöprő vágy tisztán, szabadon, a maga csodálatos valójában fog bennetek tündökölni. Adjátok át magatokat ezen vágy felszabadító erejének, ami arra indít benneteket, hogy új módon közelítsétek meg a világot.
Kedveseim! Lássátok meg az idők jeleit! Nézzétek meg a mai gyermekeket, mennyire éhezik a szeretetet, a jóságot, a barátságot. Ne tévesszen meg benneteket a látszat. Ami a felszínen van, az csak elnyomja az egyre nagyobb mértékben kirobbanni akaró vágyat, hogy szeresse őket valaki igazán, tiszta szívéből, feltételek nélkül.
Nézzétek meg ezt a sok ártatlan gyermeket! Szerintetek miért hatódnak meg még a keményebb szívű emberek is egy bájosan szundikáló kisbaba láttán? Megérzik bennük a tisztaságot, a bájt, a szeretet érintését. Figyeljétek meg első éveiket, és lássátok meg, hogy a világ útját követve, ami a félelem útja, egyre és egyre boldogtalanabbak lesznek. Ki előbb, ki utóbb. Mire felnőnek, őszinte boldogságuk és örömük már csak nyomokban látszik.
Az egész világ éhezi az Isteni Szeretetet. Ti a gyönyörű szeretet követei vagytok. Osszátok meg a világgal az önmagatokban megtalált fényt.
3. Szíved tükre
Legyetek barátok szeretett gyermekeitekkel. Ti idősebbek vagytok és nagyobb az élet tapasztalatotok – ennyi a különbség köztetek. De a szeretetben teljesen egyenlőek vagytok. Nem állsz a gyermekeid felett, drága lélek, ahogy én sem állok felettetek. Az alá- és felérendelő viszonyok a régmúlt árnyait tükrözik vissza.
Az emberek megkülönböztetett figyelemben és szeretetben részesítik a szeretteiket és a barátaikat. Külön fenntartott hely van a szívükben a kiváltságosok számára, és ezt a különleges szeretetet másoktól már megvonják. Úgy vélik, a kapcsolatok különlegessége sérülne meg ezzel. A szeretet azonban nem használ megkülönböztetéseket és fényét egyformán szórja mindenkire. Az egyéni reakcióktól, befogadókészségtől és az érintett felek egyediségétől lesz más és gyönyörűséges minden egyes kapcsolat. Az anya sem különbözteti meg a gyermekeit, nem szereti egyik gyermekét sem jobban, nem részesíti eltérő bánásmódban. Mégis más a kapcsolata mindegyik gyermekkel. A szeretet, ami az anya maga, tiszta valóságában árad gyermekeire korlátozás nélkül.
Gondolj valakire, aki különleges helyet foglal el a szívedben. Szereteted teljességét árasztod erre az emberre, mindent megtennél érte. Helyezkedj bele ebbe az energiába, érezd minden porcikádban, lelkedben, testedben egyaránt. Adj elég időt magadnak, hogy az érzés kiteljesedjen benned. Most nézzük meg, vajon képes vagy-e ugyanezt érezni, ha másra gondolsz? Képes vagy-e másra is ugyanazt a szeretetet árasztani?
Azt mondod, hogy természetesen nem, hiszen nem szerethetsz más gyereket is annyira, mint a sajátodat; nem gondolhatsz más emberre is olyan szeretettel, mint a párodra. Velük különleges kapcsolatban állsz, sőt lelki problémát okozna, ha megtennéd.
De én nem az emberi elvárásokkal és érzelmekkel átfestett szeretetről beszélek, hanem arról, hogy képes vagy-e önmagadat teljes mértékben megosztani másokkal is? Tudod-e önzetlenül, örömmel szórni a fényedet, mint a nap? Ha fényed egyes emberekre rávetül, másokat pedig elkerül, akkor korlátokkal terhes emberi szeretet, és nem önmagad megélése.
Ha te magad vagy a szeretet, ha tudatában vagy annak, hogy mindig minden egyes pillanatban összekapcsolódva élsz Önnön valóddal, a Szeretettel, akkor a boldogság ami vagy, kisugárzik belőled. Boldog vagy egyedül, önmagadban is, hiszen tudod, hogy valójában sosem vagy egyedül, mert örök egységben vagy Istennel.
Ha önmagad teljességének a tudatában élsz ‒ még akkor is ha csak foszlányokban érzed ‒ és találkozol valakivel, akkor önmagadat fogod adni, azt az ént, aki a szeretet. A formát, ahogy ez az én kiárad másokra, a másik egyedisége és reakciója valamint a benned lévő vágy fogja meghatározni. Ettől válik mássá, megismételhetetlenné minden egyes kapcsolat.
Te egy gyönyörű tükör vagy, amikor önmagadat, a szeretetet éled meg. Ha valaki belepillant ebbe a tükörbe, önmagát, a szeretetet fogja látni. Amilyen mélységben képes ezt megtenni, olyan mélységben tudsz összekapcsolódni vele. Ez határozza meg kapcsolatotok milyenségét.
Találkozol valakivel, és ő érez valamit, ami jóleső melegséggel tölti el, ezért örömmel fogja várni a következő találkozást veled. Egy másik ember elmegy melletted, anélkül, hogy megérintené a lényed. De talán lesz olyan találkozásod is, ami csodákat hoz az életedbe. Kapcsolatba kerülsz valakivel, aki meglátja, megérzi benned a szeretetet, és visszatükrözi. Meglepődve veszed észre benne ugyanazt a szeretetet, ami benned van. Észreveszitek, örömmel felfedezitek, hogy egy szív vagytok. Képesek vagytok együtt is megélni azt, hogy szeretet a lényegetek, ezért ez a kapcsolat teljesen más lesz. Te közben nem változtál semmit. Ugyanaz a szeretet vagy, ugyanúgy sugárzod ki a fényt, aki vagy, de találkoztál valakivel, aki ugyanezt teszi, és mivel ugyanolyan nyelvet beszéltek, kapcsolatotok mélyebb lesz. Teljesebben tudod neki önmagadat adni, mert ő teljesebben tudja befogadni. Nem csak egyetlen fénysugarat tud megérezni és felfogni belőled, hanem lényed teljességét átöleli. Kívülről talán úgy tűnik, hogy ezt az embert jobban szereted, mint másokat. Ám csupán a tükör fénye más, hiszen összeadódik egy másik tükör fényével és megsokszorozódik.
Egy pillanatra merüljünk el a szavak szépségében, amelyek mélységes, a valóságot feltáró szimbólumok. A szívemben vagy – mondod ‒ nélküled nem lehetnék az, aki vagyok. Azt, akit megszerettél, a szívedben hordozod. Szíved, lelked részévé vált. Most már egy szív vagytok. Nem tulajdonságokban vagy más, mint előtte. A szíved teljesedett ki. Önnön részeidet fogadod magadba minden szívbéli kapcsolatnál. Önnön lényeged a szeretet, tehát ha a másikban szeretettel találkozol, akkor magaddal találkozol, hiszen szeretet vagy. Egynek vagyunk a részei mind ‒ a Szeretetnek. A benned lévő szeretet vonzódik mindahhoz ami szeretet, mert a szeretetet nem lehet elválasztani, elkülöníteni. Ezt csak a merev formák világában érzékelitek így. A szeretet egy, ezért minden ami kettő egy akar lenni. A szeretet bele akar olvadni a szeretetbe, hogy kiteljesedjen. Ez a szeretet misztériuma.
4. Senki sem tud mást nyújtani, mint szeretetet
Szeretnétek boldogok lenni, mosolyokat szórni, de itt is, ott is olyan emberekkel akadtok össze, akik nem osztoznak ebben, és bele vannak süppedve az élet szürkeségébe. „Miért is kell, hogy olyan emberek legyenek az életemben, akik visszahúznak a múlt mocsarába?” – merül fel benned időről időre a gondolat. „Mennyivel könnyebb lenne minden, ha olyan emberekkel lennék körülvéve, akik segítenek, hogy boldogan önmagam lehessek” – sóhajtozol, sajnálkozva nehéz sorsod és önmagad felett.
Kedvesem! Mindig mindenki azért van az életedben, hogy segítsen abban, hogy önmagad légy. Senki nem tud neked mást nyújtani, mint szeretetet, hiszen lehetőséget biztosít, hogy az a szeretet légy, aki vagy.
Ha csak azokkal vagy szeretet, akik téged szeretnek, akkor a szeretet teljességéből csak azt az édes érzést ragadtad ki, amit szeretteid társaságában érzel. De a szeretet, aki vagy, szeretet marad minden körülmények között. Van aki engedi, hogy a Nap megcirógassa az arcát és van, aki árnyékba vonul előle. De a Nap fénye ettől nem változik meg, nem veszi el sugarait, nem korlátozza lényét azért, mert valaki visszautasítja. Boldogan sugározza önmagát.
Az, aki talán bosszant vagy elszomorít, ajándékot ad neked, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy önmagad lehess. Teret nyújt, hogy kiteljesedj. Megtanulod, hogy minden körülmények között önmagad, szeretet legyél.
Ez életed eseményeire is igaz. Minden egyes történés téged segít, bárha az ellenkezője is látszik. Érted van minden, drága lélek és nem ellened. Egyetlen mozzanata sincs az életnek, ami ne a te javadat szolgálná. Érted van ez a gyönyörű Föld, érted az emberek. Érted van a jó és érted van a látszólagos rossz is. Minden, de minden azt a szépséges célt szolgálja, hogy felébredj és észrevedd, milyen csodálatos szeretet vagy testvéreiddel együtt.
A miértek az elme bonyolult gondolatrendszerébe húznak vissza, és a hosszas elemzések még inkább eltávolítanak a célodtól. Azonban a miértekre nagyon egyszerű a válasz. Minden egyes ember ‒ kivétel nélkül ‒ azért van az életedben, hogy szeresd. Akármilyen kedves, vagy akármilyen bosszantó is legyen.
Talán azt mondod, hogy te nem tudsz szeretni olyan embert, aki nem szeret téged, sőt akár ártani is igyekszik. Ez esetben összekevered a szeretetet ‒ aki te magad vagy ‒ az érzéssel, amit az emberi fogalom takar, és ami inkább egyfajta édes ragaszkodás. A szeretet tiszteletben is kifejeződhet, amit viszont képes vagy megadni bárkinek feltétel nélkül.
Vess rám egy pillantást, drága gyermek! Amikor szeretett fiamnak, Jézusnak a keresztről levett testét az ölembe vettem, mélységes fájdalom járta át a szívemet, a testemet, teljes valómat. Abban a pillanatban a világ összes szenvedését és fájdalmát a szívemben tartottam. A fájdalommal együtt mélységes könyörület is áthatolt a szívemen. A fájdalom könyörületes fájdalommá és szeretetté alakult át bennem, ami arra indított, hogy utat találjak a szenvedőkhöz, hogy megmutassam nekik, milyenek ők valójában Isten szemében. Nem ítéltem meg őket, hiszen ismerem a lelküket. Hogyan is taszíthattam volna el magamtól őket? Én szeretet vagyok mindig minden körülmények között.
Nézd azt a sok drága emberi lelket, akik elszenvedik azt a rengeteg fájdalmat, amit mélységesen boldogtalan embertársaik okoznak. Annyira tehetetlennek és esendőnek tűnnek. Csak nézed őket fájdalommal és megesik rajtuk a szíved. Hová is juthat a drága emberi lélek, aki Isten képmása, és boldogságra lett teremtve.
Az érző, könyörületes szív imáiba zárja a szenvedést okozó embereket is. Gyengéden lehajol értük és Isten tenyerére helyezi őket. Őszintén, tiszta szívéből azt kívánja, hogy boldogok legyenek. Szívében hordozza őket, hogy a szeretet gyengéd lehelete életet adjon szívükbe.
A benned élő szeretet feltétlen tisztelettel közelít a másikhoz, amiben szeretetének a teljessége fejeződik ki:
„Azért vagy itt, hogy szeresselek testvérem. Ismerlek. Tudom, hogy az álarc mögött szeretet vagy, mint én. Tudom, hogy boldog akarsz lenni, mint én. Tisztelem és szeretem benned azt, aki valójában vagy. Azért vagy itt, hogy szeresselek. Tudom, hogy benned rejtőzik Isten arca és őrzöm a szívemben. Nem őrizgetem tévedéseid bizonyítékait, mert azért vagy itt, hogy szeresselek. Tisztelem a szabadságodat és csak Isten fényét őrzöm benned.”
Ha szíved csendjében elmondod ezeket a szavakat, már nem külső idegenként, vagy ellenségként fogsz rá tekinteni, és szíved együttérzéssel telik meg.
Mit is jelent szeretni kedvesem? A szeretetet nem lehet tulajdonságokkal és fogalmakkal körülírni, mert a szeretet Istennek a lényege. Ha önmagad vagy, akkor szeretet vagy, ami természetes módon kiárad belőled. Mivel az ébredés fázisában vagytok, szükségetek van arra, hogy képeket, szavakat, megjeleníthető formát adjunk nektek, ami segíti tudatosságotok nyílását.
A szeretet maga a teljesség, amiben minden benne van. A szeretetben benne van az édes tűz, ami gyengéden körülölel benneteket, és ami oly nagy boldogságot ad nektek. Ezt szeretnétek másoknak is átadni, és ezt szeretnétek viszontkapni is. Mindenki más szakaszaiban van az ébredésnek, de az is lehet, hogy még alszik. A szeretet feltétlen tiszteletet ad a másiknak, ami lehet, hogy abban nyilvánul meg, hogy tiszteletben tartod, hogy a másik alszik, és nem próbálod meg felébreszteni. Tiszteletben tartod, hogy aludni akar, nem akar még felébredni. Ez az ő döntése, és ebben az esetben a szeretet tisztelet formájában árad ki belőled. Az ítéletmentes tiszteletet mindenki érti és érzi, még a szunnyadók is.
A szeretet aki vagy, őrzi a fényt. Az alvó és harcoló emberek felé ez úgy nyilvánul meg, hogy botlásaiknak, gonoszságaiknak a terhelő bizonyítékait, emlékeit nem gyűjtögeted, nem emlegeted fel újra és újra, hanem engeded, hogy elfújja azokat a felejtés jótékony fuvallata. A szeretet mindig igazságos. Ez az egyetlen út, ahol az igazságosságnak értelme is van. Csakis akkor lehetsz igazságos, ha kivétel nélkül szórod a szeretet fényét mindenkire. Egyedül így tudod Istenhez emelni őket is és magadat is.
A szeretet aki vagy, Isten arcát őrzi mindenkiben, hogy amikor felébrednek, együtt örülhessetek fényüknek. Vélt ellenségekkel hadakoznak álmukban ‒ anélkül, hogy tudatában lennének tetteiknek ‒, miközben Isten ölelő karjaiban alszanak. Azért vannak itt, hogy szeresd őket. Tarts mindenkit szíved ölelésében és imádságaidban, kedvesem, ahogy én is teszem.
