A SZERETET ANYASÁGA – 1. Új emberiség születik

SZŰZ MÁRIA ÜZENETE

    1. Anyaság az új világ küszöbén

Drága lélek! Nagy boldogság nekem, hogy együtt mehetünk végig ezen az úton. Oly régóta várom már, hogy az anyaság szent titkait megoszthassam veled. Anyaságról fogok beszélni az egyszerűség kedvéért, de tudnod kell, hogy ebből a szempontból mindegy, hogy anyaként vagy apaként hallgatod a szavaimat. A szent szülői feladatról fogok beszélni, ami az anyaságot és az apaságot is magába öleli.

Gyönyörű, új időszak köszönt a Földre. Mély álmából lassan, nyújtózkodva ébred a világ. Új ég és új föld születik. Az emberiség megérett arra, hogy tovább lépjen a szeretet megélésének és kifejezésének egy új dimenziója felé. Szívek találnak egymásra a szeretet időtlen szárnyain és békéjük csendben és puhán száll a harcoktól megfáradt világra.

Új emberiség születik, kedveseim! A gyermekek ‒ akár tudatosan, akár nem ‒ vissza fognak emlékezni szeretetben fogant énjükre és hidakat fognak építeni falak helyett. Megfogják bátran és szelíden egymás kezét, és a szív kincsét fogják őrizni, nem a tévedések bizonyító emlékeit. A virágok illatos szépségével a lelkükben békét és örömöt fognak széthinteni a világban. Gondoskodó anyai szívvel érkeznek és tudják, hogy a természet minden egyes eleme értékes és fontos. Testvéreiknek fogják tekinteni a növényeket, az állatokat és a gyönyörűséges Földanya minden lakóját. Óvni és védeni fogják Isten minden teremtményét.

Örüljetek, szépséges lelkek, a béke időszakának az alapjai már a Földön tündöklenek, és angyalok őrzik minden fénysugarát.

Igazi átalakító munka zajlik a lélek mélyén. Hordozzátok egymást szívetek bölcsőjében. Ringassatok mindenkit gyengéden a szeretet dallamára, minden ítéletet, minden földi érzést és gondot magatok mögött hagyva. Lássátok meg minden egyes drága testvéretekben Istent. Az elmétek fényénél nem láthatjátok ezt a csodát, ám a szívetek már készen áll megpillantani mindazt, amiről beszélek.

Nézzétek ezt a csodálatos képet, amelyet elétek festek. Vonuljatok vissza szívetek csendjébe, hogy igazán átélhessétek ezt a csodát. Lássátok a maga csodálatos pompájában tündökölni a Földet. Fényárban úszik az egész szeretett bolygó. Isten szeretetétől ragyog minden fa és virág. Isten karjában pihen az egész gyönyörűséges természet. Nézzétek az embert, Isten képmását. Milyen fenségesen szép! Semmi más nincs benne csak lángoló szeretet. Világokat teremtő, szépséges szeretet. Nézzétek milyen mélységes szeretet fűz össze minden embert. Lássátok meg a csodát. A szívetek már készen áll rá. Lángoló, édes tűz, Isten kimondhatatlan szeretete tükröződik vissza minden egyes emberi lényben. Istent látják meg és szeretik egymásban. Mégis egyedi és megismételhetetlen mindegyik. Isten ezer arca. Merüljetek el ennek a képnek a szépségében. Hordozzátok magatokban, mint egy kincset. Az ígéret, Isten ígérete ez.

Kedveseim! Mindannyian anyák vagytok lélekben, mind szívetekben hordozzátok a csodát. Az anyát annyira leköti a testében hordozott magzat iránti szeretet, hogy felülemelkedik félelmén és aggódásán. Bennetek is ott van a csoda. Az új világot a szívetekben hordjátok. Merüljetek el az új születésének a végtelen misztériumában és őrizzétek meg szívetekben ezt a csodát addig, amíg el nem jön az ideje. Szeretgessétek, dédelgessétek anyai szívvel, gyengédséggel, megértéssel. Bármi is jön elétek az úton, térjetek vissza a szívetekben hordozott csodához. Érezzétek meg, ahogy bennetek lüktet. Ne engedjétek, hogy a világ félelmei közel férkőzzenek. Hiszen ti már tudjátok, hogy a csoda születése úton van.

Hogyan fog megszületni? Drága lelki anyák! Azon aggódtok hogyan születik meg vagy inkább átadjátok magatokat azon csodálatos érzésnek, hogy mindjárt megpillanthatjátok kicsinyeteket? Hiszen az új világ a ti kicsinyetek lesz. Az új emberiség szó szerint a szívetekből születik meg. Ha képesek lennétek meglátni már most ezt a csodát, Isten hálája töltené be lelketeket és a Mennyország örök boldogsága ragyogna a szívetekben.

Mindnyájan az újnak vagytok az építői. Szülőként új feladatot kaptok. Megláttatni gyermekeitekkel azt a szépséges ént, akik ők valójában, és aki minden egyes teremtett lélek. Tükröt kell mutatnotok nekik, hogy a szeretet fényében lássák önmagukat. Ha megpillantják, megérzik önnön fenséges lényüket, képesek lesznek másokat is ugyanígy látni. Ha Isten szemével fognak látni, boldogok lesznek és boldog világot építenek fel.

Eddig a szülők minden erőfeszítése arra irányult, hogy világi polgárokat neveljenek a gyermekekből, akik tudnak harcolni és túlélik a világ kihívásait. Most itt az ideje, hogy új szemmel tekintsetek a felnövekvő nemzedékre: a szeretet követei ők és a világ békés vándorai.

A harc és küzdelem ideje véget ért. A világ harcmezeje a szemetek láttára átalakul azzá, ami hivatott lenni: egy szépséges térré és a lehetőségek tárházává, hogy felfedezzétek és megéljétek azt, akik valójában vagytok. Egy pompázatos hely a világ, ahol szerethettek és ahol titeket is szeretnek. Ahol növekedtek bölcsességben és szeretetben, és ahol a Mennyország egésze körbevesz benneteket. A két világ, amelyet eddig érzékeltetek, vagy reméltetek, a Föld és a Menny, Isten csodálatos erejében egyesül.

Lépésről lépésre haladtok a valóság feltárása és elfogadása felé. Isten csodaszép világa fog kibontakozni előttetek, amelyet csak át kell ölelnetek erőfeszítés nélkül, boldog szívvel. Szabad akaratból mond mindenki igent, mert annyira gyönyörűséges ez a világ, hogy nem is akartok máshol lenni, mint Isten mennyei földjén.

Új alapról kell indulnunk, kedvesem, hiszen új világot nem lehet régi alapokra építeni. A szülői szerep azzal kezdődik, hogy megvizsgálod önmagadat, azt az ént, akit önmagadnak hiszel, és azt az ént, akit Istentől kaptál. Látnod kell a csodálatos valóságot, hogy meg tudd láttatni másokkal is. Tudnod kell, ki vagy te, kedves lélek, hiszen csak önmagadból tudsz adni bármit is a gyermekeidnek. Pontosabban fogalmazva, önmagadat adod. Mindig önmagadat adod, akkor is, amikor nem akarod. Ha a régi gondolatmintát hozod magaddal és a félelemben fogant ént adod a gyermekeidnek, akkor nem tudod megmutatni nekik a boldogsághoz vezető utat.

    2. A szeretet énje

Milyennek is teremtett Isten? Ki az az én, akit Isten öröktől fogva elgondolt, akire szíve teljességével vágyott és aki valójában vagy?

Ez a te valódi, szeretetben fogant éned. Isten gyönyörűséges ajándéka, ami semmi más, csak szeretet. Ahogy az én valódi énem is. Hasonlóképpen minden más teremtett lélekhez. Ragyogó szeretet az, ami vagy, határtalan, örökké létező, lüktető boldogság. Isten gyönyörűsége és szeme fénye. Tele vagy vággyal és szenvedéllyel, amelyek mind egyetlen irányba sodornak téged, hogy megoszd önmagadat másokkal. Megoszd a szeretetet, ami te magad vagy. Arra indítanak, hogy terjeszd a szépséget és a gyönyörű szeretet követe légy. Az a valódi vágyad, hogy magadba ölelj mindenkit, hogy szereteted sugarába vond az egész világot. Ez az igazi én, aki vagy. Szeretet vagy és az is maradsz mindörökké. Csak tudatában kell lenned és az egész Mennyország feltárul neked.

A szeretet ami vagy, saját természetes létállapotod. Amikor szeretet vagy, olyan vagy, amilyennek Isten megteremtett. Öröm fakad lényed mélyéről, hiszen a szeretet természetes módon kiárad belőled. Akár egy friss, gyógyító forrás, amely éltető vizet nyújt mindenkinek, aki hozzá fordul. Senkitől nem tartja vissza önmagát. A legnagyobb boldogság a szeretet számára az, ha önmagát adhatja mindig minden körülmények között. A szeretet az az élő, boldogító kapocs, amely összeköt téged Istennel és a teremtés egészével. A benned élő szeretetet soha semmi nem fedheti el, és soha nem szűnhetsz meg az lenni, aki vagy. A világ mást nevelt beléd, de most tudatára ébredhetsz Önvalódnak, és a benned élő Isteni Szeretettel boldog lehetsz örökkön örökké.

Ha már tudatában vagy annak, hogy szeretet vagy, hogy Isten Szívéből, a Szeretet Mennyországából jöttél és oda is térsz vissza, képes leszel arra, hogy drága gyermekeidet is ráébreszd erre. Így segítheted őket a leginkább, hogy boldogok legyenek.

Ezen gondolatok ugyanakkor nem arra indítanak, hogy utasítsd el azt az ént, akit a világ által ismertél meg. A tudatosítás és a szeretetben történő elfogadás az egyetlen út, amely Önvalódhoz vezet. Megértéssel átöleled mindazt, ami nem szeretet, és az Egyetlennek a kezébe helyezel mindent. Egyedül Ő képes arra, hogy fényt teremtsen és felszabadítsa a szíveket a szeretetre.

    3. Önmagad kifejezése

Szavaim nyomán felébred benned a vágy, hogy úgy ismerd meg önmagadat és az egész világot, ahogy Isten ismeri. Tükröt tartok eléd, és a kép, amelyet megpillantasz gyönyörűséggel fog eltölteni. Természetes módon pattan ki belőled újra az a mindent betöltő akarat és lelkesedés, hogy kiáraszd önmagadat a világba.

Önmagad kifejezésének a vágya a lelkedben születik meg, és még az óhajod és a késztetésed is oly egyedi, mint te magad vagy, ezért ennek a kifejezési formáját is csak te tudhatod. Szerető gondolataim segítségével ráébredhetsz arra a szeretetre, aki te magad vagy. Ha már ezzel a tudattal éled a mindennapjaidat, a kifejezési forma természetesen adódik, és  lágyan kiárad belőled mindaz a szépség és jóság, ami vagy.

Önmagadnak, a benned élő szeretetnek a megélése és kinyilvánítása a lényeg testet öltése a forma változatosságában. A szavak és a tettek az esszenciára, a lélek magvára utalnak, aminek a teljessége rejtve marad a forma mögötti kimondhatatlan és megoszthatatlan valóságban.

Drága lélek! Ha Önvalód tiszta fényében élsz, akkor mindenkinek csak szeretetet tudsz adni, hiszen önmagadat adod. Ne elégedj meg a forma korlátozottságával. Hozd világra a benned élő szeretetet, és oszd szét önmagad. Bármit is gondolsz, érzel és teszel, soha nem tudsz megszűnni önmagad lenni. Soha nem tudsz más lenni, mint szeretet – a forma megtévesztő arca mögött is.